All posts in Gazdira talált

Amy (korábban Fanni) viszontagságos élete is rendeződött, a mai napon ismét meglátogattuk, és aláírtuk az örökbe fogadási szerződést. Kedvesen üdvözölt minket, kérte a pocak simit, ma már sokkal nyugodtabb ő is. Négy hónapja él új családjában ez a sokat megélt, középkorú dalmata szuka, akinek sok kedvességben, szeretetben nem nagyon lehetett része az elmúlt években. Gazdijai sokat vállaltak vele, hiszen korábban elhanyagolt kutya volt, akinek ebből kifolyólag sok dolgot kell még felfedeznie és megtanulnia. Olyan alapokat, mint például azt, hogy a többi négylábút játszópajtásnak tekintse, és hogy az emberek is tudnak adni biztonságot, irányítást, szeretetet. 

Az első hetek nehezen indultak, de a gazdik nem adták fel, ők Amynek szeretnének nyújtani egy szebb életet és ehhez hajlandóak áldozatokat is hozni, még ha ez egy felnőtt kutya nevelésénél (aki sosem élt korábban családban) nem is könnyű. Amy szinte soha nincs egyedül, ha dörög az ég és reszket, akkor bebújhat a pléd alá, a család mindennapi életének részese lett. Lakáskutya lett napi többszöri sétáltatással, labdázással, gondoskodással, és tavasszal szeretnék folytatni a kutyaiskolát is. Örülünk, hogy ilyen kitartó gazdik találtak rá, mert Amy valójában egy szeretetéhes jó kutya, aki megérdemli, hogy saját családja legyen.
Boldog gazdis éveket Amy!

Fanni (Amy) története fórumunkon olvasható:http://dalmatamentes.hu/forum/viewtopic.php?f=45&t=517

Fanni adatlapja megtekinthető ITT

A tavasszal gondozásunkba vett kölyök kutya, akit helyi állatbarátok az út széléről szedtek össze, akkor súlyos betegen érkezett ideiglenes befogadóinkhoz. Kikezeltettük a parvoból, a szeretettel teli gondoskodásnak hála hamar meggyógyult és erőre kapott. Csodás pajtása lett Szonjának, akinek önbizalmat ad és jól lefárasztják egymást a környező hegyekben tett minden napos hosszú séták, és a tágas kertben hancúrozások alkalmával is. Ezzel ugyan “elveszítettünk” egy ideiglenes befogadót, de Mira biztonságot adó, végleges családra talált és Szonja is egy négylábú társra.

Mira eleven, de szófogadó kiskamasszá fejlődött, termetre ugyan kisebb maradt egy átlagos dalmatánál, de gazdijait ez egyáltalán nem zavarja, ragaszkodnak hozzá és szeretik.
Az őszre tervezett ivartalanítást picit tolnunk kellett, mert Mira betüzelt, ennek lezajlását megvártuk és a gazdi is úgy alakította, hogy a műtétet követő napokban mellette lehessen. Tegnap került sor az operációra, amely probléma mentesen lezajlott.
Mira kapott egy korszerű, felfújható gallért és már teljes jogú családtagként vihették haza, mivel az örökbe adási szerződést is megkötöttük.
Boldog gazdis életet Mira (Dolly)!