Hírek

A kabai mentés végére értünk

Elérkezett az év utolsó hónapja. A legtöbb ember ilyenkor visszaemlékszik, mi minden történt vele az elmúlt év alatt, mit ért el, mi az, amin az Új Évben majd változtatni kell. Számot vetünk, tervezgetünk és természetesen készülünk a legnagyobb ünnepre: a Karácsonyra.
A Dalmata Mentés tagjai is emlékeznek. Van is mire: pontosan egy évvel ezelőtt, 2013. december 5-én utaztunk el Kabára, ahonnan 13 dalmatát (4 felnőttet és 9 kölyköt) hoztunk el a disznóólból, a hidegből, a bántalmazás és éheztetés szörnyű körülményei közül.

Ez az évforduló azért is nagyon fontos számunkra, mert összesen 3 fős apparátusunkkal nehéz helyzetbe kerültünk mi is, nemcsak a megmentett kutyák: a már 2-3 gondozásunkban lévő plusz kutya mellé nyakunkba szakadt majdnem 20 kutya a semmiből és ez meghatározta az egész 2014-es évünket! Lehet ez a szám más, nagyobb állatvédő szervezeteknek szinte nevetséges, nekünk azonban hatalmas feladat és óriási felvállalás volt.
Sokan ismerik a történetet, ennek ellenére érdemes visszaemlékezni Szejkére, a vemhes anyakutyára, akinél érkezésük éjszakáján, biztonságos, meleg helyen elindult a szülés. 6 újszülöttet hozott világra két nap alatt, így az elhozott létszám felduzzadt 19 kutyára. Sajnos Szejkét elveszítettük az év utolsó napján és ezután következtek csak az igazán erőt próbáló hetek-hónapok: fel kellett nevelni a kicsiket, közben a 3 felnőtt és a 9 különböző korú kölyök ellátását, egészségügyi kezelését, később a gazdikeresést, örökbe adásokat is meg kellett oldani. A kabai mentésnél egyetlen befogadó vállalta el ezt a nagy létszámot, egyetlen háztartás, otthon várta a sok szocializálatlan állatot azzal az ígérettel, hogy kapunk segítséget. Kaptunk is, beállt mögénk az Országos Állatvédőrség, akik minden eszközükkel segítették a mentést. Szerencsénkre több kutyakiképző és önkéntes jelentkezett ideiglenes befogadónak, így átvállalták terheink egy részét a felnőtt kutyák és a kutyababák átvételével, hálás köszönetünk Adriennek, Kittinek, Mariannak és Violának az azonnali helyekért, amelyet biztosítottak Carmennek, Samynek, Szonjának, Szejkének és az újszülötteinek. Tárgyi és pénzügyi adományokat is kaptunk magánszemélyektől, cégektől, amikre mind nagy szükségünk volt ennyi kutya felelős egészségügyi elllátásához és a több hónapon át tartó tartásukhoz, gondozásukhoz. Köszönjük továbbá az egyéb gyors segítő kezeket, a szállításokban, fürdetésekben, adománygyűjtésben részt vevőkét, és az online hirdetésben közreműködőkét is. Mind hozzájárultatok a mentés sikeréhez, a kilátástalan sorsú kutyák jövőjének megváltoztatásához!

Bizony, egy egész év kellett ahhoz, hogy mindegyik kutyát biztonságos, szeretettel teli családoknál tudhassuk, ahol soha többé nem kell a bántalmazást és éhezést elszenvedniük. Minden egyes kutyánk nagyon jó helyre került, meleg házakban, lakásokban, a családdal ünneplik a karácsonyt és reméljük, már nyomokban sem emlékeznek arra, hogy egy évvel ezelőtt még a huzatos disznóólban, saját ürülékükben ülve, dideregve rettegtek az embertől és egymáshoz bújva próbálták átvészelni a kilátástalan napokat. Néhány hete az utolsó kabai gazdikereső, Szonja számára is eljött az idő, így gazdijelölthöz adásával sikeresen zárhatjuk az évet és ez által a kabai mentést is.

Mikor számot vetünk az elmúlt évről, mi elsősorban erre emlékezünk. Emlékezünk a disznóólra, a botra, amellyel ütötték őket. A megmentett kis életekre, Szejkére, a szülésre és arra a sok rettegő kutyára. Az ijedt szemükre, a sebekkel teli, sovány kis testükre és saját kétségbe esésünkre is, hogy mi lesz most, hogy oldjuk meg. Arra a rengeteg állatorvosi vizsgálatra, a műtétekre, kezelésekre, amelyen végig kellett menni a gondozásunkban lévő több, mint 20 kutyával. A napról napra fáradtabb önmagunkra, amikor reggel 5-kor indult a napunk és este 11-kor még kint voltunk a kutyaszobában. A családunkra, akiket alig láttunk, a háztartásra, ami úszott, a főállásunkra, amelyet dekoncentráltan végeztünk, a karácsonyra, ami tavaly nekünk nem volt…
De emlékezünk arra a sok emberre is, akik adományaikkal elősegítették azt, hogy ezek a kutyák megtudhatták, milyen, ha párnán, puha takarókon alhatnak, nem pedig a disznóól hideg betonján. A támogatókra, akik nélkül nem tudtuk volna az állatorvosi számlákat fizetni. Az ideiglenes befogadókra, akik a szorult helyzetekben a legnagyobb segítséget nyújtották azzal, hogy egy-egy kutya átvállalásával csökkentették a terhet a vállunkon. Az Állatvédőrségre, a HopeOnline-ra, mindenkire. A sok boldog kutyaszemre, amikor elkezdtek kinyílni, először játszani, örülni az embereknek, a simogatásnak, annak, hogy végre normális ételt kaphattak. Az ismerkedésekre, melyek boldog gazdisodással zárultak, a boldog kutyákra, akik családtagokká váltak.

Egyenként emlékezünk a pöttyösökre, akiknek nagyon kemény munkával, de sikerült biztosítanunk a boldog gazdis életet, akikért időt, pénzt, energiát nem kímélve végignyomtuk az elmúlt egy évet! Büszkék vagyunk, hogy segíthettünk! Boldog Első Évfordulót, Kabai Mentés!!

Ma már boldog gazdisok:
Carmen, Szonja, Samy,
Szira, Silver, Star, Szikra,
Cherry, Chanel, Coco, Cliff, Casper
Zoé, Zira, Zora, Zazi, Zápor, Zack
A kutyákról részletesen saját topicjukban olvashattok fórumunkon: http://www.dalmatamentes.hu/forum