2014.11.16. – Szonja próbaidős gazdis!
Szonja, a három éves dalmata szuka volt a közel egy évvel ezelőtti kabai mentés utolsó gazdikeresője. Ez a kivételes szépség kaphatta a legtöbb botverést, rugást a csapatból, viselkedésén, habitusán látszott ő volt, aki próbálta védeni a többieket, a kölykeit, akiknek “sorozatgyártására” tartották a disznóólban. (Az alábbi fotón már biztonságban volt az éppen elhozott falka, egyik tagunknál egy rögtönzött, később kutyaszobának kialakított melléképületben, menedékben. A disznóól közel nem volt ennyire komfortos!)
Rettenetesen bizalmatlan volt már a kezdetektől, éhezésük dacára még a legfinomabb csemegékkel sem lehetett lekenyerezni, sem hozzáérni vagy akár a közelébe menni. Támadólag védte magát. Stresszben, rettegésben élet le élete első éveit azon a helyen, ezért teljesen érthető volt viselkedése. Azonban a többiektől az első perctől szeparálni kellett, sőt külön kellett vele foglalkozni nyugodt környezetben, ezért hamarosan kutyapanzióba került szakértő kiképző kezei közé, ahol megkezdődhetett rehabilitációja, hogy valaha is gazdához lehessen adni.
11 hónap foglalkozáson vagyunk túl, Szonja ez idő alatt megtanult játszani, sétálni, bolondozni igazi dalmata módjára, mert még ezeket sem ismerte. A játéktól, labdától is menekült, nemcsak az emberektől. Ott voltunk első csetlő-botló, bátortalan, épphogy felszabadult mozdulatánál, figyelemmel kísértük, ahogy megtanulta az alap vezényszavakat és néhány trükköt is boldogan végrehajtott gondozójának, aki naponta sétáltatta, foglalkozott vele, ha kellett segített állatorvoshoz vinni, hétvégente pedig saját kutyáival együtt Szonját is rendszeresen vitte kirándulni, bandázni, hogy megtanítsa az élet szép oldalát is ennek a korábban szerencsétlen sorsú dalmata lánynak. Végtelenül hálásak vagyunk munkájáért!
Rengeteget oldódott, de azért Szonjában még mindig van egy jó adag bizonytalanság, bizalmatlanság, félsz, éppen ezért tudtuk, a megfelelő gazdi megtalálása nem lesz egyszerű számára. Idegenekkel még mindig kifejezetten tartózkodó, a számára ijesztő, új szituációkban hajlamos lefagyni, bepánikolni, ezt tudni kell kezelni. Akadtak azért jelentkezők, de valljuk be, egy félős, kiszámíthatatlan kutyánál azért vannak könnyebb esetek is. Mi pedig vártuk, hogy eljöjjön az, aki tényleg őt szeretné, minden hozzá tartozó nehézséggel együtt.
Majdnem egy év után jött el Szonja számára a lehetőség, olyan telefont kaptunk, ami megcsillantotta számára a reményt: tapasztalt dalmatás család, ráadásul volt bántalmazott, félős kutyájuk is, őt szeretnék. Elkezdtük az ismerkedéseket, ahogy számoltunk vele, ebből is többre volt szükség esetében. Már az elején jól reagált a kutya az emberekre és fordítva is megvolt a türelem, a megértés. A többszöri találkozó után is láttuk az elszántságot, és azt a végtelen türelmet, ami egy ilyen félős kutya bizalmának elnyeréséhez szükséges. A családlátogatás is nagyon jól sikerült, így múlt hét végén Szonja próbaidőre költözött.
Bevalljuk izgultunk, de nagyon. Mikor jön a telefon, hogy baj van? Mikor kell mennünk a bepánikolt ebért, akihez más hozzáérni sem tud (korábban sajnos volt rá példa, amikor ideiglenes befogadónál szerettük volna elhelyezni)?
Jött a telefon, meg az sms, minden nap, de csak pozitív hírekkel! Szonja már egy hete él gazdijelöltjeivel és megugrottak együtt több komoly akadályt is. Már az első napokban engedte feltenni a pórázt (na jó, itt a legeslegelsőnél segítettünk) nagy sétákat tesznek, négylábú pajtásokat szereztek, a tágas kertben játékaival vele együtt játszanak, és néhány napja a lakásban való feloldódást is megkezdték.
Ma már Szonja a kanapén együtt tévézett új családjával, simogatják, szeretettel veszik körül, és igyekszenek megadni neki mindent, ami egy dalmatának jár…főleg neki!
Mosoly ül arcunkon, és örömmel várjuk most már Szonja híreit, drukkolunk, hogy minden továbbra is ilyen jól alakuljon, hogy még idén aláírhassuk az örökbe adási szerződést, amely Szonjának egy biztos családot, a boldog életet jelentheti!
Szonja további híreit fórumunkon olvashatjátok, ahová reméljük gazdijelöltjei is hamarosan bejelentkeznek: http://dalmatamentes.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=277
Magyar