Nalára hamar jelentkezett egy tapasztalt család, kisgyerekekkel. A személyes ismerkedést követően, melyre az egész család eljött, sort kerítettünk a próbaidős szerződés aláírására.
Gazdijelöltje így írt első napjukról:
“Elvittük Nalát sétálni a “placcra”, olyan szorosan a lábamhoz tapadt, mintha hónapok óta gyakorolná a láb mellett sétálást. Találkoztunk egy másik kutyával is, de ügyet sem vetett rá, időnként kicsit szaglászott, meg folyton noszogatni kellett, hogy menjünk tovább. Nagyon jól viselkedett. A vonattól nem fél, megijedt viszont egy motorostól, meg a lavórtól! Nem tudom mit gondolt, mit akarok a lavórral a kezemben, de mikor kiléptem az ajtón, hogy összeszedjem a ruhákat, úgy lelapult a földre szegény. 🙁Biztosan bántották valamivel, ami hasonlít a zöld lavóromra.
Szerintem még nem nagyon érti mi történik, ha bejövök, itt nyüszít az ajtó előtt, szerintem attól fél, hogy elveszem. Hiába megyek ki hozzá, újra meg újra, és magyarázom neki, hogy én nem veszek el, ha eltűnök a látóköréből, akkor kétségbe esik. A lányom szerint énekel. Lehet együtt alszunk majd a lábtörlőn. 😀”
Reméljük, hogy Nala meglelte végleges családját! 🙂
Nala története: http://dalmatamentes.hu/portfolio/nala/
http://dalmatamentes.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=831
Dalmata Mentés
Nala
Magyar