Pénteken kaptuk az értesítést, hogy pár napja leadtak egy dalmatát az ózdi menhelyre. Kockás szobakutya volt, aki a sintértelep hideg betonján, a sok stresszes kutya között nem értette mit vétett, hogy oda került.
Valójában semmit az ég világon, csak gazdái elköltöztek és ezt a megoldást választották számára. Be is fordult lelkileg, nem evett, de még jó volt a kondíciója, ezért azonnal intézni kezdtük elhelyezését (ami a legnehezebb feladat) mielőtt a sintértelepi körülmények okozta stressz miatt leromlik az állapota.
Nagy szerencsénkre egyik önkéntesünk bevállalta a szállítását, Luna gazdái pedig elvállalták ideiglenes elhelyezését. Miután a szállítást és az elhelyezést sikerült leszervezni, már csak el kellett menni érte.
Szombat délben indultunk Ózdra, jó hosszú utat jártunk meg, de abszolút megérte. A kutya már a sintértelepen is kedves volt, mikor kivettük a kennelből nagyon izgatott lett. Eleinte nagyon félt, a kocsiban kb. 1órán keresztül csak reszketett, háttal nekünk feküdt le a hátsó ülésre. Betakartuk pokróccal, úgy szépen lassan elhitte, hogy biztonságban van, és végre alhatott az utazás alatt.
Este 6-ra érkeztünk vissza Budapestre ahol egyenesen az állatorvoshoz mentünk vele. Bechipeztettük, veszettségit, kombinált oltást és féreghajtót kapott, valamint megszabadítottuk rettenetesen elhanyagolt, hosszú körmeitől.
Csoda, hogy tudott még járni ezeken a hatalmas karmokon! Ducisága és végtagjainak izomtalansága is arról árulkodik, hogy nem nagyon sétáltatták, futtatták talán sosem.
Szépen tűrte a kezeléseket, a papírok rendezése alatt már a rendelőben is oldódott, bújt hozzánk.
Innen ideiglenes befogadójához vittük. A nemrég örökbefogadott, szintén barna pöttyös (exillatos úti) Luna családja vállalta el. Az első találkozásnál azonnal látszott, hogy az előzetes információkkal ellentétben egyáltalán nem domináns. Mikor meglátta Lunát vakkantott, de amikor odaértek elkezdett csóválni, az első szagolás után meg már nyomta a csókokat Lunára.
Már ott az utcán, pórázon játszani akart, nagyon barátságosan viselkedett. Hazaérkezésük után kicsit meghúzta magát, majd kb.fél óra után felélénkült, feloldódott és játszott mindenkivel. Befogadóinak többi kutyusával is nagyon jól kijön!
Mivel a Kockás névre egyáltalán nem hallgat és elég nehéz kimondani, befogadói a Kira nevet adták neki.
Az elkövetkező napokban-hetekben megismerjük Kirát ideiglenes befogadói által és ezt követően tudjuk majd megkeresni számára a végleges, törődő gazdát.
több fotó Kiráról: http://gallery.site.hu/u/dalmatamentes/gazditkeres/szuka/Kira/
Kira állatorvosi költségeire és etetésére támogatókat keresünk!
Ő a 16. kutya akit egyesületünk ebben az évben gondozásába vett, ellátását csak adományokból tudjuk finanszírozni.
Tagjaink és önkénteseink időt, energiát nem sajnálva, saját zsebükbe nyúlva mennek a kutyákért, önerőből sajnos nem jutunk messzire, minden apró segítségnek örülünk.
Dalmata Fajtamentő Közhasznú Egyesület
K&H 10403923-50526590-88901008
közlemény: Kira
vagy Paypal-en keresztül, a weboldalunkon lévő Donate gomb megnyomásával is adakozhattok!
www.dalmatamentes.hu
Magyar