Dalmata a családban

Dalmaták, gyerekek és csecsemők

A dalmaták nagyszerű családi kedvencek. Mint a legtöbb kutya, ha megfelelő gonddal választunk nyugodt felmenőkkel rendelkező kölyköt tenyésztőtől, akkor egy kedves, barátságos pöttyös kutya a legfiatalabb gyereknek is tökéletes társa lesz.

Sajnos, a nem megfelelő tenyésztés miatt a legtöbb kölyök nem így indul neki az életnek. Az új gazdik nem kapják meg a kölyök neveléséhez, és a családtagok felkészítéséhez szükséges tanácsokat. Sok dalmata kerül menhelyre amiatt, mert fiatal korukban nem kaptak megfelelő nevelést. A British Dalmatian Welfare tapasztalatai következnek.

A dalmata hozzászoktatása az új családhoz

Az új gazdiknak ne legyenek túlzó elvárásai kezdetben. A kutya nevelése, tanítása, ápolása felnőttnek való feladat, azonban ha bevonjuk a gyerekeket az új kutya etetésébe, sétáltatásába és nevelésébe, az segíthet kialakítani egy életreszóló kötődést. A szülők felelőssége, hogy megtanítsák a gyerekeknek, hogyan viselkedjenek kutyák körül, észben tartva, hogy a kisgyerekek képesek gonoszkodni, és egy új dalmata új környezetben erre rosszul reagálhat. A kezdeti folyamatos felügyelet létfontosságú. Mindenki látni akarja majd a dalmatát, főleg a gyerekek, de azt ajánljuk, ne mutasd meg a kutyát túl sok gyereknek túl hamar.

Mit kerüljünk el egy örökbe fogadott dalmatával?

A dalmata nagy, élénk és féktelen kutya. Nagyon oda kell figyelni, hogy ne lökje fel a gyermeket egy végtelenül boldog, farok csóváló dalmata. Az örökbeadási folyamat részeként eldöntjük, hogy a családhoz milyen korú, méretű és nemű kutya illene. Előfordulhat, hogy nem adunk örökbe kutyát olyan helyre, ahol nagyon pici gyerekek vannak, akik nincsenek hozzászokva kutyákhoz. Pár évvel később, ha a gyerekek kicsit felcseperedtek már, kerülhet a családhoz dalmata. Ha úgy döntünk, hogy örökbe fogadhatja a család a kiválasztott pöttyöst, akkor arra kérünk, tanítsd meg a gyerekeknek és a környezetednek, hogy ne fussanak a kutya felé. Magyarázd meg a gyerekeknek, hogy soha ne idegesítse a kutyát, teljesen mindegy, hogy mennyire nyugodt egy kutya, ráadásul sosem lehet elég gyerekhez szokott egy újonnan örökbe fogadott eb. Soha ne hagyd, hogy a gyermek felemelje, cipelje a kölyök vagy fiatal dalmatát. Sose sétáltassa gyermek egyedül, felügyelet nélkül a kutyát. Egy felnőtt dalmata nagyon erős tud lenni.

A jó gyakorlat

Menj biztosra, hogy gyermeked összes barátja tisztában legyen vele, hogy a családnak kutyája lesz. Bölcs dolog, ha leülsz velük és lefekteted a szabályokat, mielőtt találkoznának. Tanítsd meg az ebet, hogy üljön le és várjon az ételre: sok kutya kajaorientált, és ez alól a dalmaták sem kivételek. Akadt már dalmata, akinek azért kellett új otthont keresni, mert étellopáskor bizony megcsípte az ételt nyújtó ujjakat. Meg kell tanítani a gyerekeknek és a kutyának is, hogy nyugodtan viselkedjenek az étellel.

Biztosítsd, hogy a dalmatádnak legyen helye a család mindennapi életében azután is, hogy új kisbaba születik (lásd: Új baba). Ismerd el a kutyát a család tagjaként, és vedd észre, hogy rengeteg idő- és erőbefektetést igényel a kutya és a gyerekek tanítása is.

Közülünk (Állatvédők és a Brit Dalmata Klub tagjai) sokan gyerekkorunk óta élünk együtt kutyákkal és teljes mértékben tisztában vagyunk a gyerekkori kutyatartás örömeivel. A gyerekek fizikai és lelki fejlődésének is jót tesz, hogy naponta gondozzanak és ápoljanak egy élőlényt. Megtanítja őket a felelősségérzetre, türelemre, megismerik a szeretetet és a veszteséget.

Új baba

Az egyik legfőbb ok, amiért új gazdit keresnek egy dalmatának, az a közelgő gyermekáldás miatt van vagy azért, mert a kutya nem jön ki az újszülöttel. A sok gratuláció és a gyermek születése körüli teendők miatt sok leendő szülő elhanyagolja azt a feladatát, hogy felkészítse az ebet az új jövevényre. Ez nagy hiba. A kutyák természetüknél fogva társaságkedvelők. Falkaállatok, és minden falkának vannak vezetői és követői. A kutyád a „falkád” (családod) tagja. Az ember vezet, a kutya követ. Ilyen egyszerű. Gyakran emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel a kutyákat, de nem emberek, ezért nem úgy gondolkodnak, cselekednek és kommunikálnak, mint az emberek. Felelős gazdaként tudsz kommunikálni a kutyáddal, le tudod olvasni a testbeszédét és jelzéseit. A dalmatádnak rendszerre és irányításra lesz szüksége. Legfőképpen akkor, amikor új falkatag érkezik.

A baba előtt: Mintakutya a dalmatád?

Ül, marad, fekszik, amikor mondod neki, behívásra hozzád szalad? Ha ezekre a kérdésekre nem a válasz, érdemes kicsit felfrissíteni az ebnevelési gyakorlatodat, mielőtt megérkezik az új családtag. Jó ötlet például felöltöztetni egy játékbabát és babakocsiba vagy járókába tenni. Vedd fel más csecsemők sírását, sikítását, zajongását és játszd vissza a dalmatádnak. Esetleg vidd el kutyaiskolába pár alkalommal. A felugrálás például veszélyes lehet a karban tartott kisbabának: ültesd le a kutyát, ha vendég jön. Használj jutalomfalatot, a dalmaták a hasukkal gondolkodnak.

Ivartalanított a kutyád? Ha nem, irány az állatorvos. Az ivartalanított ebek jobb családi kedvencek. Az ivaros dalmaták nagyon birtoklók és túlzottan védelmezők lehetnek, emiatt gyakrabban fordul elő morgás, odakapás, akár harapás is, mint ivartalanított társaiknál.

Elsősorban az ivaros kanoknál előfordulhat, hogy aktívan védik területüket az újonnan érkezettektől.  Ezen kívül főnökösködő, tolakodó és szándékosan engedetlen magatartást tanúsítanak. Könnyen elterelődik a figyelmük, ami nehézzé teszi a tanulást.

Az ivaros szukák a hormonális ciklusuk folyamatos váltakozása miatt változó és olykor agresszív viselkedést tanúsíthatnak.

Az ivaros kutyák általában szexuálisan frusztráltak, könnyen rombolóvá, szökőssé, hangossá válnak, valamint megmásszák a gyerekeket, felnőtteket egyaránt. Utóbbi viselkedést csírájában el kell fojtani.

Őriz a dalmatád dolgokat?

Meg kell tanulnia, hogy ez nem elfogadható viselkedés. Te meg tudod különböztetni „Pongó” és a kisbaba játékait, de a baba nem. Ne kockáztasd a kis ujjakat, lábujjakat vagy a baba életét, hanem neveld meg a kutyát. Te, mint a kutya „falkavezére”, ki kell tudj venni bármit a kutya szájából. Ha erre vicsorít, morog vagy fenyeget, azonnal hívj egy képzett kiképzőt. Bár a legtöbb kutya viselkedését ki lehet javítani, az ilyen viselkedést sose próbáld meg hozzáértő tanácsa nélkül kezelni.

Vadászik nyúlra, becserkészi a madarakat?

Őszintén, vadászkutya a dalmatád, megy zsákmányra? Egy újszülött kevéssé hasonlít a felnőtt emberekhez, akikhez hozzászokhatott a kutyád. Más a hangjuk, illatuk és a mozgásuk. Azok a kutyák, akikben erős vadászhajlam van, gyakran nézik a kisbabát valaminek, amit kergetni lehet. Ne legyen hamis biztonságérzeted, néhány kutya nem tanúsít effajta viselkedést, amíg a gyerek pici, csak akkor, amikor elkezd mászni vagy totyogni. A kisgyerekek magas hangja és hirtelen mozdulatai kiválthatják a kutyából a vadászösztönt, akkor is, ha előtte nem tapasztaltál tőle ilyen viselkedést. Megkergeti a kutyád az autókat, bicikliseket, kocogókat? Vadászik kisebb állatokra, mókusokra vagy macskákra? Fogott már és ölt már kisebb vadat? Ha igen, akkor érdemes szakértő tanácsát kérni, mert egyes esetekben biztonságosabb új otthont keresni az ebnek.

Megérkezik a baba

Mielőtt hazaviszed az újszülöttet, hozz haza egy takarót vagy törölközőt, amit a baba használt. Ne mosd ki! Hagyd a lakásban, hadd szagolja meg a dalmatád. Engedd, hogy ismerkedjen az új illatokkal. Bátorítsd, amikor szaglássza. Legyél vidám, dicsérgesd: „Ez az új baba! Holnap jön haza! Szeretni fogod. Okos kutya.”

Ismerkedés a babával: Bemutatkozás

Anyának a baba nélkül lenne jó üdvözölnie a kutyát. Hagyd, hogy a kutya végigszimatoljon, megérezze a kisbaba illatát. Figyeld a viselkedését. Ha az üdvözlés öröme alábbhagyott, kérj meg valakit, hogy tartsa a kisbabát. A „falkavezér” tartsa pórázon a kutyát, ültesse le és dicsérje meg. A kutya legyen elég közel ahhoz, hogy lássa, de ne érje el a babát. Az első napon ilyen, rövid bemutatások sora ajánlott. Fokozatosan engedd közelebb a dalmatádat, óvatosan figyelve a reakcióit. Ha néhány ilyen után szóban kontrollálható és nyugodt, akkor próbáld ugyanezt póráz nélkül. Hagyd a kutyát a szobában mászkálni, amíg a kisbabát kézben tartod, közben nyugodtan simogasd meg a kutyát és ne felejtsd el dícsérni.

Együttélés a babával és a dalmatával

Soha, de soha ne hagyd a babát vagy gyereket felügyelet nélkül a kutyával!

Mindegy, hogy azt hiszed, jól ismered a kutyát, balesetek bármikor történhetnek. A csecsemők sokkal törékenyebbek, mint a kutyakölykök, a kutyád még a legerősebb anyai ösztönével is véletlenül sérülést okozhat a babának. A kutyák gyakran nincsenek tisztában saját erejükkel és izgalmukban vagy boldogságukban sérüléseket okozhatnak. Ne kockáztass! SOHA ne hagyd a kutyát egyedül a gyerekkel.

Továbbra is legyen időd a dalmatáddal szórakozni a gyerek jelenléte nélkül. Ilyenek a trükktanítás, apportozás, bújócska, amíg a másik fél vigyáz a gyerekre. Ne birkózz, kergetőzz vele, ne játssz olyan játékot, ami azzal jár, hogy embert kerget. A kutyával való barátság akkor lehet hűséges és őszinte, ha elfogadod, hogy a kutyák nem értik az egyenlőség fogalmát. A Kutyák Világában vannak vezetők és követők, NEKED kell lenni a vezetőnek.

Jusson arra is időd, hogy a baba jelenlétében játssz a kutyával. Told ki a babakocsit, pár jutalomfalattal, játékkal menjetek a szabad levegőre. Ez mindenkinek jó.

Az eddigiekből pár dolog aggasztó lehet, főleg az újdonsült szülők számára. Azonban a legtöbb dalmata ideális társ akár a legkisebb gyerek mellé is. Dorbézol a gyermek figyelmében és végighallgatja belebeszélés nélkül.

A témáról több remek könyv is szól, ha szeretnéd beleásni magad a témába, és a British Dalmatian Club és a North of England Dalmatian Club több információt nyújt arról, hogyan mutasd be a dalmatát gyerekeknek, kisbabáknak.

Forrás: http://www.dalmatianwelfare.co.uk/living-with/children/

Köszönjük a fordítást Hoppál Dórának, egyik korábbi mentvényünk, a bájos Molly gazdijának! 🙂