Cherrykét csömöri állatvédők találták 2010 februárjában, süketen, vakon, csontsoványan, betegen. Adrienne befogadta Vajtára a pointerei közé, ápolgatta, elhalmozta a szeretetével. Gyűjtöttünk neki a gyógyszerekre, ételre, sokan segítettek. Március 7-én meglátogattuk. Elvittük az általunk gyűjtött, hozzánk beérkezett összeget, és egy kis ételt is. Állapotához képest jól érezte magát, bóklászgatott az udvaron. 2 hét után végleg megpihent! Sokkal tartozunk Adriennek és Cherrykének, hisz az ő története indította el a fajta mentést, addig csak beszéltünk róla. Cherryke a Magyar Dalmata Mentés első mentett kutyusa.
Azóta igyekszünk számon tartani a menhelyekre-gyepmesteri telepekre került dalmaták sorsát. Helénkét Nyíregyházáról elvittük a Vigyél Haza Alapítványhoz, akik sikeresen ivartalanították, meggyógyították a daganatos betegségéből, amiről addig nem is tudtunk, és most már gazdis boldog házőrző. Garast a balatonfüredi gyepmesteri telepről hoztuk el. 1 hónap ideiglenes élet után került egy kedves 3 gyerekes családhoz kanapékutyának. Bella a DRH segítségével az illatos útról került ideiglenes gazdihoz, és a végleges gazdik Németországban alig várják, hogy elmúljon a hó helyzet, és jöhessenek érte repülővel. Marcipán a pécsi barna kan kutyus az ideiglenes befogadójánál végleges otthonra talált.
Azt hiszem röviden ez az idei év mérlege.
Úgy, hogy még nincs hivatalos Dalmata Mentés.
Úgy, hogy pénzünk semmi nincs.
Úgy, hogy hivatalos ideiglenes helyünk nincs.
Előtte iszonyat sokat beszélgettünk, és mindig falakba ütköztünk, hogy miből, hova, kivel, mikor.
A lényeg tök egyszerű…hisz a jelmondatunk is ez lett: “Az ezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik.” Lao-tzu
Írta: Kardos Anikó
Magyar