Dalmata Mentés

All posts in Stories

Szeretnénk megosztani veletek egy sikeres történetet, aminek részesei lehettünk:
Methos, a fiatal, barna pöttyös dalmata gazdái nyár elején kerestek meg minket, mert egy költözés miatt bajba kerültek a kutya tartásával kapcsolatban. Sikerült az ebnek olyan lelkiismeretes gondozó családot találni, akiknél családi környezetben igazán jól érezhette magát a kérdéses három hónapban, amíg gazdái rendezték lakhatási helyzetüket. Ez idő alatt a kutya ivartalanításában is közreműködtünk, gondozói pedig sokat foglalkoztak vele, így Methos még kiegyensúlyozottabbá válhatott. Hamar megtalálta a hangot a többiekkel is. Köszönjük Mariannak, Lilinek és családjuknak ismét a segítséget! Nagyon örülünk, hogy Methos visszatérhetett családjához!

Methos gazdi levele:
“A mi történetünk ott kezdődött, hogy el kellett adnunk szeretett házunkat Dunakeszin,ahol édesanyám, a kisfiam,én és Methos éltünk békésen. A nagy kertben mindig játszottunk Methos-szal, gumiasztalon ugraltunk vele, kellemes emlékeink maradtak ott.
Methos egy nagyon vidám, bolondos, vedelmezo, barna pettyes kan felnőtt kutya lett mellettünk, igazi csaladtagunkka vált. A fiam és ő szinte elvalaszthatatlanok voltak.
Sajnos a ház után egy panel lakásba tudtunk csak menni, közben gondját viselte az exparom a kutyánknak Vacon, de utána csúnyán osszevesztunk, így elhoztam Methos-t onnan, közben találtunk egy ideiglenes befogadó gazdit amíg el nem adjuk ezt a panel lakast. Nos, egy darabig nem volt panasz, vagy gond, aztán nem tudtak kellőképpen odafigyelni rá, így eléggé elkanaszodott a mi kutyusunk. Lefogyott, rosszul nézett ki. A hátam mögött szervezték, hogy odaadják valakinek, ha én nem megyek a kutyamert.
Ekkor kerestem fel a Dalmata Fajtamentok csapatát és beszéltem Diaval, aki rögtön tudott nekünk megoldást nyújtani. Pomazra, Mariannekhoz irányított minket, akik nagyon gondos odafigyeléssel vigyáztak Methos-ra. Nem volt panasz rá, barmennyire is csinytevo tud lenni. Visszanyerte régi alakját és kiegyensulyozottabb lett. Közben a lakás eladására koncentraltunk. Látogattuk Methos-t. Sikerült a lakást eladni júliusban, augusztusban költöztem át a fiammal Dunakeszin egy nagyobb albérletbe ,és megengedte a tulajdonos, hogy hozzuk Methos-t magunkkal. A fiam nagyon boldog volt, nagyon hiányzott ő nekünk már. Ha ez nem sikerült volna így, akkor kénytelenek lettünk volna Methos-t odaadni valakinek, és a fiam szíve megszakadt volna. Megjartuk a hadak útját ugyan, de visszakaptuk őt egy kilátástalan helyzetből, nem mondtunk le róla.
Nagyon hálásak vagyunk a Dalmata Mentésnek, és Mariannak és a lányának, Lilinek! Methos gazdája : Lilla és Sandro”

10455647_932532356814609_3841501594270111721_n 11209491_932531860147992_1263707976049976261_n li 006 


Levelet kaptunk Zizitől :)

Comments Off

„ Zizike volnék a Budai Villa királynője. Jelentem nagyon jól érzem magam. Ebben a családban
mindenkitől csak a szeretetet kapom. A ház őrzése nem az én feladatom, azt a kamerák megoldják.
Sokat sétáltatnak, és játszanak velem. Azt meg különösen élvezem, hogy azt sem tudják, milyen finomságokkal halmozzanak el. „

Sziasztok,
Zizikénk története úgy kezdődött nálunk, hogy idős kutyus szerettünk volna örökbe fogadni, akinek a hátralevő pár évét bearanyozhassuk. Az, hogy Zizikére került a választás, véletlen egybeesés, ugyanis régi vágyunk volt, hogy Dalmata futkározzon az udvarban.
A hirdetés láttán teljesen beleszeretett az egész család, már el sem tudtuk volna képzelni, hogy nem megyünk el érte. Azonnal elkezdtünk intézkedni, hogy Zizus minél hamarabb a végleges helyére kerülhessen, így már másnap el is utaztunk érte Várpalotáról. Az úton kissé zaklatott volt, de amikor hazaértünk, már megnyugodva, boldogan vette birtokban a pihe-puha Princess Palas-át. Késő éjjelig vele voltunk, Ő pedig békésen elaludt. Bennünket minimálisan sem zavar, hogy hallássérült, mi puszival kommunikálunk egymással. Zizi végtelenül jó természetű kutyus, pillanatok alatt
beilleszkedett, és Ő is a családunk teljes értékű tagja lett. Imádjuk Őt első pillanattól kezdve.
Tekintettel arra, hogy előzetesen azt az információt kaptuk, hogy Zizi Hercegnő nem igazán szeret
fürödni, hárman álltunk neki ennek a feladatnak, de jelentjük, itt is hősként viselkedett és élvezte a kényeztetést. 
Talán amely a legnagyobb fejtörést okozta számunkra, hogy kitapasztaljuk, Zizi milyen ételeket szeret a legjobban. (Egészen őszintén: Mit eszik meg egyáltalán?)  De mára már ez is megoldódni látszik.
A legnagyobb örömünkre imád sétálni, és már a koszorúslány szerepet is elvállalta a közelgő
esküvőnkön. (Dobán Georgina)

Nagyon hálásak vagyunk Nektek, hogy általatok megismerhettük a világ legédesebb Dalmatáját Zizi személyében. Bennünket állatimádókat nagyon boldoggá tesz, hogy vannak ilyen, és hozzátok
hasonló szervezetek akik önzetlenül, szabadidejüket és energiájukat nem sajnálva segítenek a
szomorú sorsú állatokon.
Tervezünk a jövőben Zizuska mellé egy társat is.

Dobán Család

11294335_402093076649994_661840643_o 11332565_402093306649971_1130996372_o  11328095_402093373316631_843389064_o 11330946_402093383316630_1025783701_o


Maya gazdik levele

Comments Off

Ki gondolta volna, hogy egy kedves, jó természetű, fiatal, egészséges dalmata kutyának fél évet kellett várni a gazdisodásra? Mi nem.
Amikor Mayát átvettük gondozásunkba, úgy gondoltuk, hogy hamar megtaláljuk számára az igazit. Ezzel kicsit váratott a sors, de bízunk benne, hogy Maya végre révbe ért. Megtalálói gondját viselték, de nem tudták megfelelően ellátni, az igényeit kielégíteni.
Ideiglenes befogadónknál is csak harmadik, vendég lehetett, bár megkapott mindent, amire egy dalmatának szüksége van. Folyamatosan ember közelében lehetett, sokat tanult (bár néha elég nehezen) és napi rendszerességgel volt kielégítve hatalmas mozgásigénye, megkapta oltásait, az egészségügyi ellátásokat.
Február végén érkezett az érdeklődő telefon, a szimpatikus család előzetesen mindent elolvasott róla a mentés honlapján, fórumán. Kívülről tudták Maya előéletét, és úgy gondolták beleillene családjukba. A kötelező körök után hamar egyeztettünk személyes találkozót. Maya az első pillanatban odaszaladt Judithoz és rögtön kedveskedett, tartotta magát simire, ahogyan csak keveseknek csinálja elsőre.
A saját kutyájukkal, Miloval is hamar megtalálták a közös hangot. A fiatal jack russel terrier szinte azonnal szerelembe esett, és tőle váratlanul nagyon érdeklődött Maya iránt (ivartalan mindkettő). Maya próbaidőre költözött, és a következő néhány hét során beigazolódott, hogy a legjobb döntést hoztuk meg.
Maya azóta boldog gazdis kutyus, hosszú-hosszú várakozás után végre érte is megérkezett az álomgazdi, és ezt a gazdik levele is hűen tükrözi:

“Sziasztok!

Továbbra is szuper döntésnek érezzük, hogy Mayát örökbe fogadtuk.
Persze még van mit tanulnia, de nagyon könnyedén és gyorsan megérti, mit szeretnénk tőle.
Első szóra visszajön, de megtanítottuk síppal is visszahívni, mert ha valami érdekesebb, mint amikor kiabáljuk a nevét, akkor csak a síp használ, de az eddig úgy fest 100%-os.
Ennek nagyon örülünk, mert Milot is erre tanítottuk. Amint belefújunk a sípba, azonnal mindketten előttünk ülnek és várják a jól megérdemelt jutalmat.
Persze egyszer -mikor én gonosz tovább mertem aludni a megszokottnál, éééés síp sem volt nálam- Maya bosszúból tett egy nagyobb kört mint szerettem volna, de ez azóta sem fordult elő.
Gyakorlatilag minimálisra csökkent a “bokor alatti finomságok kóstolgatása” is.
Túl vagyunk egy laza kötőhártya gyulladáson, voltunk dokinál, adott szemcseppet, három nap alatt el is múlt. Szerencsére Milo nem kapta el tőle, pedig aztán tényleg sülve-főve együtt vannak.
Megvallom töredelmesen, hogy sosem gondolkodtam “dalmatában”, de mikor elolvastam Maya adatlapját, éreztem, hogy ő jó társa lehet Milonak, merthogy Miloka mellé bárkit is találni az “mission impossible”, és mégis… Olyan dolgokat csinál Milo, hogy mi is csak pislogunk.
maya_probaTehát Maya, mint kutya, mint jellem fogott meg és nagyon is jó, hogy így történt, hisz Milot is sikerült “megfognia”.
Nemhogy az “irigy kutya” kifejezés tökéletes megtestesítője volt Milo kutyus, de más kutya a saját játékával sem játszhatott a jelenlétében, Mayának konkrétan a szájába adja a labdát. Az étel ugyanez volt. Egymás mellett esznek.
Mikor Maya először bejött a lakásba és Milo szemmel láthatóan elkezdte neki mutogatni, hogy hol alszik, hol és miből eszik és milyen játékai vannak, már akkor tudtam, hogy nem lesz itt gond.
Ez tényleg csoda számba megy.
Nagyon örülök nekik.
Jó, hogy így döntöttünk, a két kutya nagyon sok boldogságot hoz a hétköznapjainkba, és egymás életébe.
Rengeteget sétálunk, gyakorlatilag életmódot váltottunk, mióta Maya itt van. Miloval is sokat mentünk, de most érzem, mennyire be voltunk “tunyulva”, most szinte minden nap futunk, túrázunk.
Így gyakorlatilag mindenki jól járt és boldog.
Tervezzük a kutyaiskolát is, már csak a kivitelezését kell megoldanunk.

Ha történik valami érdekesség, még jelentkezem.”

Maya története, fényképei elérhetők fórumunkon:

http://dalmatamentes.hu/forum/viewtopic.php?f=7&t=185


Pötyi 1,5 éve boldog gazdis

Comments Off

Emlékeztek még Pötyire, az idősödő dalmata hölgyre ?

Pötyit 2012. nyarán kezdtük el hirdetni közvetített gazdikeresőként ideiglenes befogadója kérésére. Néhány hónap várakozás után októberben költözött gazdihoz, kertes házba, ahol egy Muki nevű tacsikeverék társa lett.
Pötyi idén lesz 10 éves, kisebb hátfájdalmai miatt több odafigyelést igényel. Családja lelkiismeretesen viseli gondját, minden nap átmasszírozzák izmait, ő pedig rengeteg szeretettel hálálja meg a törődést. A tavaszi napsütésben szívesen heverészik kint a kosarában, mellette a napernyő, nehogy túl melege legyen. Jókedvűen elnézegeti Mukit “kertészkedés-kertrendezés” közben, s ha hűvösre fordul az idő, bevonul a házba, kényelmes fekhelyére, ahol kis barátjával legtöbbször összebújva pihen.

Mindig öröm számunkra, ha az örökbefogadott mentvényekről híreket kapunk, a gazdik kedves sorai megerősítik a mentésbe vetett hitünket. Köszönjük!

Képek:
http://gallery.site.hu/u/dalmatamentes/gazdiratalalt/2012/potyi_bp/

pötyi_muki


  Szira, Silver, Star, Szikra, Cherry, Chanel, Casper, Coco, Cliff

The 9 puppies rescued from the puppy mill are officially rehomed!

Three months ago these Dalmatian puppies were lying on the cold concrete of a windy pigpen in the freezing December weather. They were hiding in the back corner close to each other hoping for a day that would never come… Then one evening the heavy gates opened up and they felt the warmth of unfamiliar hands on their shivering bodies as they were lift up and carried to never seen places. “What’s going on? Where are they taking me? Am I gonna get hurt again?” – these questions were swirling in the little heads of the 2 and 4 month-old puppies.

Later, in the car, they peaked around with fear in their eyes and cuddled to each other and to the adults – Szonja, Carmen, Samy and Szejke. They didn’t know back then that things are turning good and they will never ever have to be afraid again.

After a few hours drive the doors of the car opened and the 13 dogs were laid on soft pillows by careful hands. They found themselves in an environment they have never seen before. People were bustling around in the warm room with delicious treats in their hands and they caressed the dogs with love and patience. The little ones seemed to be quite stunned… Is this real?

Long weeks have passed when they finally began to believe that there’s nothing to fear. Slowly – very slowly – they experienced what it means to get proper nutrition and care, to eat quality food,
to get caresses and to be embraced by arms filled with love. The learnt to play without the consequence of getting hurt or shout at. They learnt about love, safety and trust.

A month ago all the 9 puppies had a chance to experience the biggest wonder of a dog’s life: living happily in a home as a family member, where each day goes by with love and fun, spiced with yummy treats. The trial adoption went perfect for all the puppies, no problems arised so the time has come for them to be officially adopted.

We organised a special meeting for Saturday: we invited the new families of the rescue puppies to get the spotted team together and sign the adoption contracts.
Samy joined us with his family and Carmen, who recently moved on trial adoption, was also happy to see her friends.
Szonja was there, as well and we could hardly believe our eyes: the once fearful and extremely reserved lady went through such an amazing change – she greeted all the people and dogs with a big smile on her face.

We were glad to meet Spike, who moved to his new home last November. The puppy mill rescue consumed all our freetime so his trial adoption was prolonged to this meeting. Thanks to the long months spent in his fosterhome and the training continued by his family, the once overly aggressive Dalmatian boy calmed down and now he played happily with all the spots around.

We spent 2 hours in the field and the 13 Dalmatians – all rescued – provided a real spectacular for the passersby. At the end of the walk we signed the adoption contracts and all dogs, young and adult alike, went to bed tiredly in the evening.

DSC04291  DSC04477

We would like to express again how thankful we are to the Hungarian Animal Protective Guard. Without their help all this couldn’t have come true. Their continuous support made it possible for our tiny team to rescue those poor dogs from the pigpen.
We are thankful to Csaba for his generous contribution in the initial transport. He took us to Kaba and spared no effort (including his car) to bring the Dalmatian pack to Budapest. He gave the dogs hope to take the first step on the way leading to a better future.
We are thankful to the fosterhomes (Kitti, Adrienn and Viola) for taking such wonderful care of the adults till they found loving homes.
A special thankyou goes to Mariann and her family for taking care of Szejke and her newborn babies. They spent endless time and energy caring for the little puppies who lost their mother at the age of only 3,5 weeks.
We are thankful for all your support, financial and material donations. Without your contribution it would have been impossible to realize the dogs’ everyday care.
Last but not least a huge thankyou goes to the adoptive families for welcoming the rescue dogs in their homes and lives and for providing them a bright future filled with love and attention.

We wish the 9 puppies, Samy and Spike many-many happy years in their new families !! :)

Click here for more photos of the meeting:
http://gallery.site.hu/u/dalmatamentes/Megjelenesek/Kirandulasok/2014_03_08_hajogyari_kabai/

DSC04347

Samy &Spike

DSC04425

Szonja

DSC04446

Zápor & Carmen